Fejléc scriptblokk

Alaprajz

Először gondold végig, hogy mi kerüljön a papírra! Az egész lakás, vagy csak néhány helyiség méretét akarod felvenni? Ezután döntsd el, milyen méretarányban akarsz dolgozni! Mindenképpen olyan méretet válassz, ami ráfér a papírra!

Használj derékszögű vonalzót a falak rajzolásához, és ügyelj rá, hogy a falszerkezetek párhuzamosak, illetve merőlegesek legyenek egymással.

Rajzold be a kéményeket is! A teherhordó falak általában 38 cm vastagok, a válaszfalak pedig 12 cm-esek. A legjobb, ha leméred, mert minden épület más és más. A tetőtér felvétele során szaggatott vonallal jelöld be az 1,90 m magasság vonalát. Az ettől kisebb belmagasságú tereket fél mérettel számolják bele a hasznos alapterületbe. Vigyázz azonban arra, hogy a burkolásnál ez a terület teljes mérettel jelentkezik!

A méretarány nagyon fontos a műszaki rajzok készítésénél. Az alaprajzot mindig mérethelyesen kell ábrázolni, vagyis a méretarányok megtartásával kell lekicsinyítened a lakásodat.

A méretarány tehát egy arányszám, amely megmutatja, hogy az elkészített rajz hányad része a valóságnak. A lakberendezési alaprajzokon általában 1:50 vagy 1:100 méretarányt alkalmazunk. Ha egy-egy helyiséget rajzolsz csak le, akkor alkalmazhatsz 1:20, ha valamilyen egészen kis részletről készítesz rajzot, akkor akár 1:1 méretarányt is.

De hogyan is számoljuk ki? (Egy kis matek)

Lássuk előbb az alaprajz készítését, amikor a valóságból kell kiindulnunk! A legegyszerűbb 1:100 méretarány esetén a valóságban 15 m = 1500 cm–t elosztod 100-al, akkor 15-öt, vagyis 15 cm-t kapsz. 1:50-es méretaránynál 1500 / 50 = 30 cm lesz a rajzon.

Az alaprajzok olvasásánál a méreteket visszafelé számoljuk, ami a rajzon 1 cm, az a valóságban 1:100 méretaránynál 1 x 100 = 100 cm, vagyis 1 m. 1:50-es méretaránynál 1 x 50 = 50 cm. Vagyis ami a rajzon 1 cm, az a valóságban 0,5 m.

A nyílászárók jelölése nem a legegyszerűbb feladat. A lakberendezési rajzokon mindig félköríves jelöléssel kell megmutatni az ajtó nyitási irányát. A nyílászárók középvonalát arra merőleges vékony vonallal kell jelölni, és a méretét erre kell ráírni úgy, hogy alulról és jobbról legyen olvasható. A vonal fölé kerül mindig a szélesség, alá pedig a magasság. Ablakok esetén a parapetmagasságot (vagyis az ablakpárkány magasságát) is fel kell tüntetni (pl. PM 90). Az ablakok szerkezetének jelölése a valóságnak megfelelően történik: egy vagy két vonallal jelöljük az üvegek rétegszámát. A tokot is mindig be kell rajzolnod.

Ezután következik a belső és külső méretvonalak és a méretek magadása. Úgy add meg a méreteket, hogy azok a valóságban egymáshoz képest mérhetők legyenek!

Mivel ez lakberendezési rajz, nem célunk az ablak középvonalának megadása, sokkal inkább érdekel bennünket, hogy az ablak széle a valóságban milyen messze van a faltól.

Pl. egy fal-ablak fal szerkezetű falszakaszt úgy méretezz, hogy megméred a faltól az ablakig, (pl. 65 cm), majd az ablak mérete következik (pl. 158 cm), és az ablak másik oldalától a falig (pl. 146 cm). Ez összesen 369 cm.

Végezz egy ellenőrző mérést is, faltól falig, nehogy elmérj, vagy elszámolj valamit!


Minden cikk alja scriptblokk

Kapcsolódó cikkek

Rugós kanapék

Rugós kanapék

Ha igazán kényelmesen szeretnél aludni, akkor rugós kanapét válassz!
Alvós kanapék

Alvós kanapék

Kettő helyett egyet – de jót!
Gyerekeknek való forgószékek

Gyerekeknek való forgószékek

Szék a gyerkőc „munkahelyén”
Étkezőasztal kínálat

Étkezőasztal kínálat

A konyha főszereplője: az étkezőasztal
Fenyőből előszobabútort!

Fenyőből előszobabútort!

Kis dolgokat is fenyőből!